Advent időszaka: az advent szó várakozást jelent, és a karácsonyi ünnepre, vagyis Jézus Krisztus születésére való lelki felkészülés idejét jelöli. Ez a négy hét egyben Krisztus második eljövetelére való felkészülés időszaka is. Maga a kifejezés a latin adventus Domini szókapcsolatból származik, amely „az Úr érkezését” jelenti. További ünnepi hagyományokhoz és családi étkezésekhez kapcsolódó írások az FH Blog receptjei között is olvashatók.

Advent eredete és naptárban betöltött helye

Az advent hagyománya a 4–5. századi Galliába, a mai Franciaország területére nyúlik vissza. Kezdetben hathetes időszak volt, amely Szent Márton ünnepével, november 11-én kezdődött. A 6. században Róma is átvette a szokást. Később VII. Gergely pápa négyhetesre csökkentette az adventi periódust. Advent első vasárnapja mindig Szent András apostol napjához, vagyis november 30-ához legközelebb eső vasárnapra esik. Ezért legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án kezdődhet. Az időszak négy vasárnapot foglal magában, és egészen szentestéig tart. A negyedik adventi vasárnap december 18. és 24. közé esik.

Advent és a gasztronómia kapcsolata

Az adventi időszak gasztronómiai vonatkozásait régen elsősorban a böjti hagyományok határozták meg. Ezt az időszakot kisböjtnek is nevezték. A húsvét előtti nagyböjthöz hasonlóan az egyház által előírt napokon részleges vagy teljes böjtöt tartottak. Emiatt a bőséges étkezések és a nagy közösségi mulatságok háttérbe szorultak. Lakodalmakat, bálokat és táncos összejöveteleket sem illett tartani. Ezek ugyanis szorosan kötődtek a lakomákhoz és a hangos ünnepléshez. A kisböjti időszak a karácsonyi ünnepkör közeledtével lemondásra, elmélyülésre és lelki felkészülésre hívta fel a figyelmet. Ezzel szemben a karácsony már a gazdagabb ünnepi ételek időszaka lett.

Az adventi koszorú eredete

A legismertebb adventi szokás ma is az adventi koszorú készítése. Első ismert változatát Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el 1839-ben. Ez a korai koszorú egy felfüggesztett szekérkerék volt, amelyen 24 gyertya kapott helyet. A mai, négygyertyás forma később vált általánossá. A koszorú eredete ugyanakkor régebbi hagyományokhoz is kapcsolódik. A pogány időkből ismert zöld ágakból font koszorúk a házat és a családot védték a gonosz szellemektől.

Mit jelképez az adventi koszorú?

A koszorú általában örökzöldekből készül. Ezek az élet folytonosságát és a halhatatlanságot jelképezik. A különböző örökzöldeknek külön jelentésük is lehet. A babér a szenvedés és üldöztetés feletti győzelem jelképe. A fenyő és a tiszafa a halhatatlanság szimbólumai. A cédrus pedig az erőt és a gyógyulást fejezi ki. A ma használt adventi koszorún négy gyertya található. A katolikus hagyomány szerint ezek színe többnyire lila, kivéve a harmadik vasárnap gyertyáját, amely rózsaszín.

Az adventi gyertyák jelentése

A harmadik adventi vasárnap az öröm vasárnapja. Ezért kap rózsaszín gyertyát a koszorún. A gyertyák számának növekedése a növekvő fényt jelképezi. Ez arra utal, hogy karácsonyhoz közeledve egyre erősebben jelenik meg a remény és a várakozás. A római katolikus hagyomány szerint a gyertyák egy-egy fogalmat szimbolizálnak. Ezek a hit, a remény, az öröm és a szeretet. Egyes értelmezések szerint a gyertyák személyekre vagy közösségekre is utalnak. Így kapcsolódhatnak Ádámhoz és Évához, a zsidó néphez, Szűz Máriához és Keresztelő Szent Jánoshoz.

Népszokások és a rorate

A négyhetes karácsonyváró időszakhoz számos népszokás és hiedelem kapcsolódott. Egyes vidékeken jellemző volt a gyermekek adventi kántálása. A boszorkányok elleni védekezésként is tartottak különböző rituálékat. Erdélyben például a rorate, vagyis a hajnali mise alatt bezárták az ajtókat, ablakokat és ólakat. Párkereséshez kapcsolódó hiedelmek is éltek ebben az időszakban. Úgy tartották, ha az eladósorban lévő lány az első hajnali misére harangozáskor három kis darabot szakít a harang köteléből, farsangkor sok kérője lesz.

Advent mint belső utazás

Az adventi időszak belső utazásként is értelmezhető. A sötét növekedésével lehetőséget ad arra, hogy befelé figyeljünk. Ez az időszak segíthet szembenézni a belső nehézségekkel és a tudattalan tartalmakkal. A cél az, hogy a sötétséget fokozatosan fénybe emeljük. Karácsonyra így nemcsak külső ünnepre, hanem belső megérkezésre is készülhetünk. A gyertyák fénye ebben a folyamatban jelképes vezetőként jelenik meg.

A négy belső erény advent idején

Az advent négy hete a belső munka időszaka is lehet. Ehhez kapcsolódik a négy belső erény gondolata: az igazságosság, a bátorság, a mértékletesség és a bölcsesség. Ezek az erények az erkölcsi stabilitás alapját jelentik. A csend, a befelé fordulás és a tudatos várakozás segíthet ezek megerősítésében. Az advent ezért nem csupán naptári időszak. Lehetőség arra, hogy lassítsunk, figyeljünk, és tudatosabban készüljünk az ünnepre.

Összegzés: mit jelent az advent időszaka?

Az advent időszaka a várakozás, a felkészülés és a lelki elmélyülés ideje. Egyszerre kapcsolódik a keresztény hagyományhoz, a népszokásokhoz és a családi ünnepi készülődéshez. Az adventi koszorú, a gyertyagyújtás, a rorate és a böjti hagyományok mind ugyanarra emlékeztetnek. A karácsony előtti hetek nemcsak a külső készülődésről, hanem a belső figyelemről is szólnak. A táplálkozási kultúrához és ünnepi étkezésekhez kapcsolódó további írások az FH Blog táplálkozástudományi cikkei között is megtalálhatók.

Képek forrásai: Pixabay.com

Felhasznált irodalom:

Katolikus Lexikon
Advent – Evangelikus.hu
Az advent története – Hirmondo.hu
Advent jelentése, szimbólumai, üzenete – Omniverzum.hu