Szent Miklós nyomában: december 6-án Szent Miklós püspök emléknapján a világ a bőkezűség, az ajándékozás és a jóság szellemét ünnepli. A mai Mikulás alakja egy valós, jóságos történelmi személyhez, a 4. században élt Szent Miklóshoz köthető. Ő a szegények, az elesettek és a gyermekek égi patrónusa volt. Története az évszázadok során legendákkal, népszokásokkal és ajándékozási hagyományokkal gazdagodott. Így formálódott ki a ma ismert Mikulás alakja. További ünnepi hagyományokhoz és családi étkezésekhez kapcsolódó írások az FH Blog receptjei között is olvashatók.

Ki volt Szent Miklós?

A kevés fennmaradt írásos emlék szerint Szent Miklós Kr. u. 245-ben született. Más források 270 körülre teszik születését. A kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában látta meg a napvilágot. Tehetős szülők gyermekeként nőtt fel, de korán árvaságra jutott. Nevelését nagybátyja, Patara érseke vállalta magára. Miklós fiatalon a papi hivatást választotta, vagyonát pedig jótékony célokra fordította. Később Myrában, más néven Mürában telepedett le. Harmincéves sem volt, amikor a város püspökévé választották.

Miklós püspökké választása

A hagyomány szerint egy égi jel alapján választották püspökké. Az üzenet úgy szólt, hogy az első ember, aki átlépi a templom kapuját, Miklós nevű lesz. A város vezetői úgy hitték, őt kell püspökké szentelni. Miklós minden tiltakozása ellenére elfogadta a szolgálatot. Több mint ötven éven át töltötte be a főpásztori tisztséget. A hagyomány szerint Kr. u. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, Myrában. Ez a dátum lett később Szent Miklós emléknapja. A december 6-i ünnep innen kapcsolódik a Mikulás alakjához.

Legendák a jóságos csodatevőről

Miklós püspök életéről számos legenda ismert. Ezek közös eleme a jótékonyság, a titkos segítségnyújtás és a rászorulók támogatása. A történetek szerint vagyonát a gyermekek és a szegények megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között. Az évszázadok során ezekből a legendákból formálódott ki a jóságos, ajándékozó Mikulás alakja.

A három szegény lány legendája

A leghíresebb történet egy szegény ember három lányáról szól. A legenda szerint a családnak nem volt pénze hozományra. A lányok emiatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek volna. Miklós azonban titokban segített rajtuk. Az éj leple alatt arannyal teli erszényeket dobott be az ablakon. Ezzel megmentette a lányokat, és megalapozta a titkos ajándékozás hagyományát.

A hajósok és az éhező város megsegítése

Csodatettei között tartják számon, hogy imáival egyszer lecsillapított egy tengeri vihart. Ezzel megmentette a matrózok életét. Ezért Szent Miklós az utazók, hajósok, halászok és zarándokok védőszentje is lett. Egy másik történet szerint Myra városát éhínség sújtotta. Miklós rávette a kikötőbe érkező hajók kapitányait, hogy adjanak gabonát a városnak. A legenda szerint a hajók rakománya ennek ellenére nem csökkent. Sőt, amikor megérkeztek Bizáncba, a gabona mennyisége megduplázódott.

Szent Miklós kultuszának elterjedése

Miklós tisztelete a 6. században indult el Myrában és Konstantinápolyban. Innen gyorsan elterjedt a görög, szláv és orosz egyházban is. Oroszországban ma is kiemelt tisztelet övezi. Szent Miklós az ország egyik legfontosabb patrónusa. A görögkatolikus templomok ikonosztázán gyakran látható a Csodatévő Szent Miklós képe. Ez is mutatja, milyen erős a keleti kereszténységben a tisztelete. Nyugaton lassabban terjedt el a kultusza. A 10. század végén Németországban, a 11. század végén pedig Franciaországban és Angliában is ismertté vált. Ereklyéinek 1087-es, Bari városába történt átvitele tovább erősítette európai tiszteletét.

Hogyan lett Szent Miklósból Mikulás?

A ma ismert, deres szakállú, prémes, vörös köpenyes Mikulás alakja Szent Miklós legendáiból nőtt ki. Az ajándékozás szokása is ezekhez a történetekhez kapcsolódik. Magyarországon a Mikulás-hagyomány német és osztrák hatásra terjedt el. A 20. század elején vált általánossá, hogy a gyerekek kipucolt csizmát tesznek az ablakba. A Télapó elnevezés később, az 1950-es években terjedt el. Ez szovjet–orosz hatásra jelent meg a szocialista országokban. Az orosz Gyed Moroz, vagyis Fagyapó mintájára próbálták az egyházi ünnepet új, világi tartalommal megtölteni.

Gasztronómiai vonatkozások

A Mikulás ünnepének és Szent Miklós püspöknek gasztronómiai kapcsolódásai is vannak. Ezek elsősorban a jótékonykodáshoz, a kenyérhez, a gabonához és az ajándékozáshoz kötődnek. Szent Miklóst többek között a pékek patrónusaként is tisztelik. Ez a kapcsolat a gabonával és kenyérrel összefüggő csodatételekhez kapcsolódik. A keresztény kultúrában a kenyér és az élelmiszer biztosítása mindig fontos jelképes jelentéssel bírt. Szent Miklós történeteiben ez a gondoskodás és az adományozás formájában jelenik meg.

Az ünnep eredeti üzenete

December 6. eredeti üzenete a nagylelkűség, az adományozás és a szeretet. Szent Miklós alakja arra emlékeztet, hogy a jóság és az önzetlen segítség az egyik legnagyobb emberi erény. Az ünnep azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább elüzletiesedett. Ennek egyik látványos jele, hogy a csokoládémikulások már hónapokkal korábban megjelennek az üzletekben. Mindez nem változtat azon, hogy Szent Miklós történetének középpontjában nem a vásárlás, hanem az adakozás áll. Éppen ezért érdemes az ünnep eredeti jelentésére is emlékezni. Az ünnepi étkezésekhez, szokásokhoz és táplálkozási kultúrához kapcsolódó további írások az FH Blog táplálkozástudományi cikkei között is megtalálhatók.

Összegzés: mit tanít Szent Miklós története?

Szent Miklós nyomában járva nemcsak a Mikulás eredetét ismerhetjük meg. Egy olyan történelmi személy alakja rajzolódik ki, aki vagyonát és életét mások megsegítésére fordította. Legendái azért maradtak fenn évszázadokon át, mert egyszerű, mégis erős üzenetet hordoznak. A segítség, az adományozás és az emberség időtálló értékek. December 6. ezért nemcsak a gyerekek ajándékozásáról szól. Szent Miklós emléknapja arra is figyelmeztet, hogy a jóság gyakran a csendes, önzetlen tettekben mutatkozik meg.

Képek forrásai: Pixabay.com

Felhasznált irodalom:

Szent Miklós püspök – Magyarkurir.hu
Mit kell tudni Szent Miklós ünnepéről? – Magyarnemzet.hu
Ki volt valójában Szent Miklós? – Hirado.hu