Az első munkahelyem a Reticolo Kft. volt. Ez főként statikai tervezéssel és generálkivitelezéssel foglalkozó iroda. Innen kerültem át a Wienerberger Zrt.-hez. Ott előregyártott vasbetonelemek gyártását végeztük. Az üzletág azonban 2008-ban, a válság idején bezárt.

A reáltudományok mindig is közel álltak hozzám. Kifejezetten szerettem a matematikát, és jó jegyeim is voltak belőle. Ezért adott volt, hogy olyan pályát válasszak, ahol szükségem van erre a tárgyra.

Sok mérnök van nálunk a családban. Édesapám ágán a nagybátyám gépészmérnök. Édesanyám ágán a nagy-nagybátyám hídépítőmérnök volt, bár akkoriban kultúrmérnöknek hívták a szakmáját. Már gyerekként érdekelt ez a terület. Állandóan házakat rajzoltam, szerettem építeni és legózni. Az érettségi után kifejezetten a Műegyetemre szerettem volna járni. Így került képbe az építőmérnöki pálya.

Nem volt annyira rossz az arány. A diákok 30–35%-a lány volt.

Igen, ő volt Jancsi bácsi, vagyis Fekete János. 1907-ben született, és 2000-ben hunyt el. Nemcsak Magyarországon dolgozott, hanem külföldön is. Budapesten, Szegeden és Szolnokon is kötődtek hozzá hidak. Emellett Egyiptomban, a Nílus felett is épített hidat. Hídépítői és építésvezetői munkái mellett számos mérnöki szakcikk és szakkönyv megírása is a nevéhez köthető. Régen az ő területét kultúrmérnöknek hívták. Ez egy összetettebb fogalom volt, amely főként a híd- és útépítő mérnököket foglalta magában. Az építészek is ugyanazt a kart jelölték meg, csak később szakosodtak. Építészek és építősök tehát együtt kezdték. Jancsi bácsi nagyszerű ember és kivételes képességű mérnök volt. Az Erzsébet híd átadása után a híd építésének irányításáért állami díjban részesült.

Persze, ismertem őt, és nagy hatással volt rám. Az egyik fia, Fekete Gábor, vagyis Döndi, szintén építőmérnök. Az ő lánya is építőmérnök lett. Jancsi bácsiról még egy érdekesség jut eszembe. Nagyon sokáig élt, 93 éves korában halt meg. Fiatalkorában nagyon szerette a borokat. Saját szőlőbirtokaik és boruk volt a Duna-Tisza közén. A II. világháború után azonban az államosítások során elvették a család birtokait. Ez annyira megviselte, hogy utána egyetlen korty bort sem ivott többet.

2008-ban kerültem az ÉMI-TÜV-höz. Itt statikai szakvéleményeket írtam. Akkor még nagyon zöldfülű voltam. Mindössze három éve dolgoztam a szakmában. Azóta nagyon sokat tanultam. Ma már biztosan jobb szakvéleményeket tudnék írni, mint akkor. A fő feladatom az volt, hogy különböző épületek statikai szakvéleményeit kellett elkészítenem. E munka előtt végeztem el az igazságügyi szakmérnöki képzést az egyetemen. Gyakorlatilag itt tanultam meg a szakma csínját-bínját. Iszonyú széles volt a repertoár. Ekkor ismertem meg sok nagyobb kivitelezőt és vállalatot. Ki kellett járnom a helyszínekre, így rengeteg gyakorlati tapasztalatot szereztem. Így ismerkedtem meg a Markettel és a későbbi főnökömmel, Juhász Zolival is. Ők akkor éppen az új MTVA-székházon dolgoztak, ahol az ÉMI-TÜV volt a szakértésért felelős.

A berlini lehetőség egy közigazgatási ösztöndíj volt. Akkoriban ugyanis nem volt elég szakember a közigazgatásban. Tehetséges, friss diplomás, nyelveket beszélő fiataloknak írtak ki külföldi pályázati lehetőséget. Ezzel arra ösztönözték őket, hogy a közszférában dolgozzanak. Féléves ösztöndíjról volt szó. Megnyertem, így kimehettem Németországba. Ott egy közigazgatási intézményen belül figyelhettem meg, hogyan folyik a munka. Utána haza kellett jönni, és alá kellett írni egy kétéves közigazgatási szerződést. Mivel építőmérnökként kevés lehetőség volt elhelyezkedni, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál kaptam helyet. Statikus voltam, nem „vizes”, de ilyen pálya nincs is igazán a közigazgatásban. Pont akkor volt a Dunán a valaha mért legmagasabb vízállás. Emiatt éjjel-nappal bent voltunk, és folyamatos jelentéseket kellett adnunk az akkori felelős miniszternek.

A vízügyi hatóságnál dolgoztam Brandenburg tartományban, Berlintől félórányira. A német munkakultúrát figyelhettem meg. Az ott dolgozók hihetetlenül szabálykövetők és precízek voltak. Ha a munka nyolckor kezdődött, akkor pontban 8:00-kor bent voltak. Szerintem ugyanakkor nem dolgoztak hatékonyabban, mint mi magyarok. Egy dolog viszont nagyon megmaradt bennem: minden reggel közösen megreggeliztek.

Nem, sokkal később. Előtte volt még két munkahelyem. Az egyik a Market Zrt. volt. Oda úgy kerültem, hogy a minisztériumban dolgoztam még a Roosevelt téren. A Hercegprímás utcába jártam olykor ebédelni. Volt akkoriban ott egy nagy építési projekt, és megcsapott az építkezés szele, a beton illata. Éreztem, hogy ez nekem nagyon hiányzik. A közszféra valójában nem az én helyem volt. Megírt az ember egy hivatalos levelet, amelyet betettek egy dossziéba. Utána 88 kézen ment keresztül, mire kiküldték a címzetthez. Erre nekem nem volt időm és energiám. Én ennél sokkal szabadabb ember vagyok. Szeretek haladni a dolgaimmal és az elvégzendő munkáimmal. Még aznap este felmentem az építtető honlapjára. Ki volt írva a neve az építkezés kerítésére: a Market volt az. Beküldtem az önéletrajzomat. Nagyjából 10 perc sem telt el, és hívott a HR vezető. Másnapra behívott személyes interjúra a vezérigazgatóhoz, Scheer Sándorhoz, aki azonnal felvett.

Előkészítő mérnöki pozícióba, de ez tulajdonképpen projektmenedzseri állásnak felelt meg. Akkor szerződött le a Market a Szigetszentmiklósi Általános Iskola kivitelezésére. Márciusban mentem a céghez, szeptember 1-jén pedig megnyitották az új iskolát. Márciusban még egy kapavágás sem történt. Ez nagyon komoly és összetett projekt volt, de sikeresen átadtuk. Később jött egy kisebb, majd egy nagyobb irodaházas fejlesztés. Végül az ország legnagyobb irodaházprojektje következett: a 100 000 négyzetméteres, 5000 férőhelyes Telekom Székház. Tizennégy focipályányi üveghomlokzat van az épületen. Ez jól mutatja az épület monumentális méretét. Az építkezés 2016 körül indult, és két évig tartott.

Előkészítő mérnökként dolgoztunk ott. Lányokként projektmenedzseri feladatokat láttunk el. Ide tartozott a pályáztatás, a szerződésírás és a folyamatos egyeztetés. Megkaptál egy témát, például a nyílászárókat. Ezután felvetted a kapcsolatot 3–4 nyílászárós céggel. Egyeztettél a tervezőkkel, majd a költségvetés alapján kellett leszerződni. Ez gyakran módosult a tervekkel együtt. Folyamatosan referálni kellett a vezető felé. Készítettünk ártükröket, ütemezéseket és teljesítésigazolásokat is. Az ajánlatok és számlák nyomon követése szintén hozzánk tartozott. Minden egy hatalmas Excel-táblázatban futott össze. Nagyon sok munka volt, de nagyon szerettem. Közben azonban közbejött a szerelem, vagyis megismertem a férjemet. Később egy újabb munkalehetőség is érkezett. A Medicoverhez kerültem, majd megszületett az első lányunk, Boriska. Három évvel később megszületett a második lányunk, Franciska.

Egy teljesen véletlen során kerültem ide. Az FH Csoport vezetője, Fári Márton régi családi barát. Ő hívott át, én pedig igent mondtam. Az FH Csoport tevékenységeiről bővebben a Rólunk oldalon is lehet olvasni.

Műszaki vezető vagyok a cégcsoportnál. Öt karbantartó kolléga tartozik közvetlenül alám. Folyamatosan irányítom őket. Nagyon jól dolgoznak, és mindent elvégeznek, amit kérek tőlük. Több telephelyen dolgozunk párhuzamosan. Ide tartozik öt kórház, két nagyobb főzőkonyha és tucatnyi tálalókonyha. Van feladat bőven. Nemcsak karbantartási munkák adódnak, hanem kivitelezési feladatok is. Gépészetet és ingatlanfejlesztést érintő munkákon, valamint fejlesztéseken is dolgozunk. Reggel 6:30-kor általában már csörög a telefonom. Sokszor este 7-kor is egyeztetek még. Az FH-nál több új projekt is kilátásban van. Folyamatosan fejlődünk és fejlesztünk. Az intézményi étkeztetés hátterében működő konyhai és műszaki folyamatok a kórházi étkeztetés területén is kiemelt jelentőségűek.

Igyekszem időt szorítani rá. Minden reggel és délután családi megosztásban visszük és hozzuk a lányokat az iskolába, óvodába. A hétvégéken tudunk a férjemmel és a gyerekeinkkel kimozdulni. Korábban hosszútávfutottam. Sajnos mostanra ez kiesett az életemből. Tornatermi edzésre viszont hetente kétszer eljárok. Ha van céges futás, azon is elindulok a kollégákkal. Telente síelünk a hegyekben. A nyarakat pedig a Balatonnál vagy az Adrián töltjük a családunkkal és a barátainkkal.